Bemutatkozás – Miért lettem presbiter?

A pünkösdi beiktató istentisztelet előtt dr. Michna Krisztina nagytiszteletű asszony megkért, hogy a gyülekezet előtt röviden mutatkozzak be, és mondjam el, miért is vállalom el azt a tisztséget? Az ott elhangzott gondolataimat szeretném most is elmondani az olvasóknak.

1959-ben születtem Budapesten. Ott is szereztem gépgyártástechnológusi diplomámat. 30 évesen kerültem egyéni munkavállalóként Németországba. Előszőr egy észak-bajorországi kisvárosban dolgoztam, majd 1997-ben egy müncheni gépipari szoftvereket fejlesztő cég alkalmazott. A Müncheni Magyarnyelvű Református Gyülekezet tagjaként eleinte a gyülekezeti újság szerkesztésében segédkeztem, 2003-tól pedig presbiternek is megválasztottak. 2011-ben költöztem Zürichbe, miután házasságot kötöttem Molnár Tecával. Vele együtt több zürichi magyar közösség munkájában is aktívan részt vállalunk.

Ez volt az egyik oka, amiért eleinte nemet mondtam – holott többször is kedvesen megkerestek, hogy legyek Zürichben is a presbitérium tagja. De könnyű volt más kifogásokat is találnom. A megtisztelő felkérések persze mindig megérintettek, és jónéhány álmatlan éjszakát is okoztak nekem. Egyik ilyen éjszakán jutottak eszembe édesanyám szavai, amikor a müncheni presbiteri felkérésem után tanácsát kértem. „Fiam, tegyél meg minden tőled telhetőt a gyülekezetért!“ – mondta akkor nekem. Másnaptól már nem a kifogásokat kerestem, hanem az igeneket, mit tudnék tenni a Zürichi Magyar Protestáns gyülekezetért?

Ezúton is szeretném megköszönni a gyülekezet belém vetett bizalmát és ígérem, hogy minden igyekezetemel gyülekezetünk építésén, gazdagodásáért fogok dolgozni.