Hieble Erika

Hieble Erikának hívnak, református lelkipásztor vagyok. 1977-ben születtem Budapesten, s szinte „belenőttem” a Salétrom utcai gyülekezet gyermekistentiszteleteibe. Ott szerzett élményeim máig is meghatározó nyomot hagytak életemben.

Tanulmányaimat a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában végeztem, majd egy évig Németországban éltem. Teológiát 1996-2001-ig a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán tanultam. Ez idő közben a budapesti Németajkú Református Gyülekezetben végezhettem szolgálatot – főleg a gyermekmunkában. Sok értékes tapasztalatot szereztem Balog Zoltán mellett. 2001-ben kötöttünk házasságot Wilfrieddel, s azóta Németországban, Stiefenhofenben élek, 70 kilométerre St Gallentől.

Szolgálataim két fő irányban oszlanak meg:

2003-tól klinikai lelkigondozóként dolgozom a dr. Reisach Klinikán, helyben és Oberstdorfban. 2007-től gyászolók részére segítő csoportokat tartok, idén pedig egy új terápiás csoportot készítek a megbocsájtás témakörében.

Segédlelkészi évemet a St Galleni gyülekezetben végeztem, és azóta is szívesen szolgálok ott. Joób Olivérék nyugdíjba vonlása után fél évig az egész szövetség „utazó lelkésze” voltam, megismerhettem mindegyik taggyülekezetet, ami máig is segít abban, hogy a Szövetséget, mint egységet is lássam. Talán ezért is fontos számomra az Évadzáró Találkozók szervezése. 2008-ban született kisfiunk, Benjámin. Hálás vagyok, hogy azóta több fiatal család is csatlakozott a gyülekezetünkhöz és a gyermekfoglalkozás szerves része lett istentiszteleteinknek.

„Azért, szeretett testvéreim, legyetek eltökéltek, rendíthetetlenek, mindenkor buzgólkodva az Úr dolgában, hiszen tudjátok, hogy munkátok nem hiábavaló az Úrban.”
I. Kor 15, 58.