Kétségek hullámain [Máté 14:22-33]

Máté 14:22-33

22 Jézus ezután nyomban kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előtte a túlsó partra, amíg ő elbocsátja a sokaságot.

23 De miután elbocsátotta a sokaságot, felment a hegyre magánosan imádkozni. Amikor beesteledett, egyedül volt ott.

24 A hajó pedig már messze eltávolodott a parttól, és a hullámok között hányódott, mert ellenszél volt.

25 A negyedik éjszakai őrváltáskor odament hozzájuk Jézus a tengeren járva.

26 Amikor a tanítványok meglátták, hogy a tengeren jár, megrettentek, azt mondták, hogy kísértet, és ijedtükben felkiáltottak.

27 De Jézus azonnal megszólította őket, és ezt mondta: “Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!”

28 Péter ekkor így szólt hozzá: “Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy menjek oda hozzád a vizen.”

29 Mire ő így szólt: “Jöjj!” Péter erre kiszállt a hajóból, elindult a vizen, és Jézus felé ment.

30 Amikor azonban az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: “URam, ments meg!”

31 Jézus azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt, és ezt mondta neki: “Kicsinyhitű, miért kételkedtél?”

32 És amint beszálltak a hajóba, elült a szél.

33 A hajóban levők pedig leborultak előtte, és ezt mondták: “Valóban Isten Fia vagy!”

Új hozzászólás